Creeps

A tegnapi napom fénypontja akkor jött el, amikor délután - olyan 2-3 óra magasságában - megcsörrent a kaputelefon. Kissé remegve, adrenalintól túltengve indultam el, hogy felvegyem, mert féltem, hogy ki lesz a vonal másik oldalán. Azért gazoltam, mert a napom tulajdonképp elég szar volt egészen eddig a pontig, ezért dolgozott bennem a paranoia rendesen, mert már arra számítottam, hogy "nem várt vendégeknek" jutott eszükbe most megkeresni. Szóval nyeltem egy nagyot, s leküzdöttem minden zavaró tényezőt, s előítéletet. Elmerültem a Zen-ben, majd felvettem a kaputelefont. Mindez kb. 5 másodperc alatt zajlott le, csak a nagy adrenalin dózistól kissé torzult az időérzékelésem. A telefon másik végén a "fogalmamsincsmianeve" futárszolgálat ember volt, s - minő véletlen! - csomagot hozott Varga Gábor részére. Micsoda véletlen egybeesés, engem is pont úgy hívnak! Így hát gyorsba' leugrottam a ház elé. Átvettem a csomagot, amely az új lépőmet tartalmazta, majd visszafutottam, s egy kisgyermek lelkesedésével bontottam ki, fűztem be a cipőmet. Az első teszt nap után azt kell, hogy mondjam: Nagyon pöpec a kis csuka. Picit még szorosabb a kelleténél, de idővel felveszi a lábam formáját, és akkor aztán világvége lesz. Egy szó mint száz, élőben is van akkora nagy királyság mint a képeken volt.

A cipős kaland után főztem ebédet. A menü krumplipüré és rántott sajt volt. Mindenkinek ízlett, bár én nem voltam vele maximálisan megelégedve - de mindenesetre örülök neki, hogy elnyerte a család tetszését. Főzés után nyílván én is leültem kajázni. Már az utolsó falatoknál jártam, amikor Motoros rámcsörgött, hogy ugorjak át, mert mindjárt szívrohamot kap. Levajaztuk, hogy átmegyek egy olyan fél óra múlva, addig meg csak kibírja mindenféle rohamok nélkül. A szívinfarktus oka a Resident Evil 4 volt. Szóval a nap hátralévő részében lőttük a zombi-szerűségeket. Öröm!

N. M. Darky