Addiction.

Ma amikor felnéztem ide, döbbenten kellett, hogy konstatáljam: még csak 3 nap telt el azóta amióta utoljára teret engedtem gondolataimnak. Pedig belül úgy éreztem, már hetek teltek el. Sokszor megdöbbentő, hogy az idő milyen relatív.

Az elmúlt 3 nap tulajdonképpen felettébb nyugisan, mondhatni eseménytelenül zajlottak. Az Ég adta egy világon semmi különös nem történt velem. De tényleg. Még csak ideges se lettem. Egyszer se. De hiába ez az eseménytelenség-sorozat, az írás iránti vágyamnak nem tudok nemet mondani. Olyan ez az érzés, mintha viszketést érezne az ember valahol a testén, de nem akarja megvakarni, mert ugyan lehet, hogy akkor, abban az adott pillanatban jólesne neki, de azonban az inger erőnek erejével térne vissza később. Nos, én is éreztem már ezt a viszketést, és most jött el az a pillanat bennem, amikor eleget teszek remegő kezeim vágyainak és billentyűzetet ragadok, hogy elmarjam e viszketést. Ahh... milyen felemelő érzés ez! Olyan ez, akár valami drog. Mint egy rohadt narkó. Függő vagyok. Nem bírom megállni, hogy ne írjak valamit, mert oly erős ez a késztetés. Ha nem is blogot írok, hát verseket irkálok valami szakadt kis papírocskán. Vagy szimplán csak a fejemben bűvölöm a szavakat.
Ugyanígy érzem magam, amikor épp nem szól a fülemben valami kellemes kis muzsika. Ez már totális függőség. Ha megfosztanának a zenétől, eszemet veszteném. De szerencsére amíg van az mp4 lejátszóm - ami szerintem a vajas pirítós után a 2. legjobb dolog amit feltaláltak - addig nem kell zene-hiánytól félnem. Öröm!

De hogy ne csak zöldségeket irkáljak, ezért leírom, mi történt ma eddig. Ugye, már egy ideje rajta vagyok a fotózáson, hogy én bizony azt akarok csinálni. Nos, ma egy lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy valóra válthassam ezen vágyamat. Apámmal hosszas tanakodás, és utánajárás után eldöntöttük, hogy milyen készüléket fogok magamnak rendelni - amit már meg is rendeltem egyébként. Ez a készülék nem más, mint egy Pentax Optio A40-es. Abból a pénzből amennyit rászánhatok, szerintem a maga árkategóriájának csúcsát sikerült kiválasztanom. Az igényeimet így elsőre tökéletesen kielégítőnek tűnik. Ha ténylegesen kiderül, rendelkezem tehetséggel a fotózáshoz, akkor majd, ismétlem majd ráérek komolyabb gépeken gondolkoznom. Egyenlőre ez is hibátlan lesz.

Aztán, majd ha kezeimben lesz a kis szépségem, tudod kicsiny Freakem, hogy mi lesz, ugye? Meghódítjuk a világot! *Gonosz nevetés*

Khm... szóval no. Ennyi lett volna a mai napom egészen eddig a pontig. Most viszont égőt megyek cserélni a kislámpámban. Ha napokig nem jelentkeznék, akkor az azt jelenti, hogy sikerült az égő csere...

N. M. Darky