D.A.M.N.

Amilyen jól indult, s telt az elmúlt pár napom oly erősen, és hirtelen tört meg, s szállt tova a jókedvem a tegnapi nap után. Nem kevéssé illúzió romboló volt a tegnapi nap. Már reggel éreztem, ma nem kéne felkelnem - bár ez sokszor átfut az agyamon reggelenként, hogy inkább vissza kéne feküdni, de olyankor csak a lustaság beszél belőlem. De tegnap inkább a "hatodik érzékem" beszélt belőlem. A napomat eleve enyhe késéssel kezdtem, amit az otromba időjárás - durva, csípős, hideg szél - csak még szebbé tett. Nem időztünk túl sokat a bázison, mivel viszonylag hamar kimentünk terepre - hála az Égnek.Egész nap kint voltam abban a rohadt hidegben, de szerencsére legalább rövid műszakom volt. Azért vicces volt... a kollégám valahogy elhagyta a kocsink hátsó rendszámtábláját. Nem tudom hogy sikerült, de remélem nem fognak engem is belekeverni a dologba ha kártérítésről lesz szó. Az valahogy most nem jönne jól...
Este felé, mivel úgy tűnt nem lesz már eső találkoztam Jocóval, egy jó kis barmolás reményében, de a dolgok nem éppen úgy jöttek ki ahogy szerettük volna, és eléggé csúfos véget értem. Ez úton is szeretnék elnézést kérni tőled, Jocó. Nem akartam elszarni az estét, bocsánat. Az okokat nem fejtegetném, se a többi faszságot amit otthon kaptam, miután hazaértem...

N. M. Darky