I'm Back! Well, Temporarly.

Ismét volt már egy ideje, hogy utoljára írtam valamit is. Ez a mostani bejegyzés viszont kissé különleges lesz. Meg retro. Nem nagyon. Csak egy picit. Ez annyit takar, hogy ismét Pécs lakosságát tartom rettegésben, s terrorban megszállásommal. Öröm! Szóval aki ráér, és ütközne velem, az ne habozzon, keressen! (ez itt a reklám helye volt. de hey, ez az én blogom, itt azt reklámozok, ami nekem jólesik!)

Múlt héten pénteken tiszteletét tette nálunk asszonykám, s egészen hétfőig maradt. Még megérkezése napján átugrott pár cimbora, akikkel pókerezgettünk, meg pipázgattunk. Egy amolyan lazulós nap volt, bár szegény Zsófim szerintem nagyon fáradt lehetett már a nap végére, hiszen az előző este nem nagyon tudott aludni.
Szombaton egész nap otthon voltunk Zsófival. Kettesben, mert Vori karácsonyi ajándék-beszerző körúton volt. Nagyon jó volt ez a nap, mert már tényleg rég voltunk így együtt a kis apróságommal. Utoljára azt hiszem, akkor töltöttünk el ennyi időt kettesben, amikor Pécsre jött le hozzám, és az ő egyik ismerősének az ismerőse - hu de hülye szóösszetétel - kecójában voltunk.
Vasárnap mi dobtuk be magunkat Zsófival ajándék vásárlás terén, bár én kicsit nehéz helyzetben voltam, lévén, hogy nem voltam épp eleresztve "lével." Első körben Vori ajándékát akartuk elintézni, mert az tűnt problémásabbnak. A terv az volt, hogy szerválunk neki valami batman-es cuccot, mert mostanában nagyon rápörgött, - egy ideig az oldschool filmsorozat intro zenéje volt a csengőhangja - ám a valóságban nem olyan könnyű ám batman-es holmikat szerezni. Órákon át kerestük a neten, de végül egy fórumon keresztül találtam egy jó kapaszkodót, ahova el is száguldottunk iziben. Ez egy "akció figurákkal" és egyéb film/sorozat/rajzfilm/anime/játék holmikkal foglalkozó üzlet volt, ahol a Twilight-os párnahuzattól elkezdve, a Darth Vader-es alvós plüssig minden volt.
Az ötletem végülis jónak bizonyult, mert sikerült egy olyan istenverte figurát szerválnunk. Plusz asszonykámat is sikerült meglepnem egy kis apró ajándékkal.
Amíg keresgéltünk, Zsófi szabályosan rendet bontott, és mindenféle cuccokat magára aggatott, és úgy tűnt piszok mód élvezi, hiszen végig fülig ért a szája. Komolyan mondom, néha olyan mint egy rossz kisgyerek - de valamiért piszok mód jól áll neki ez az aranyosság! Engedelmeddel közölnék is két képet, amin megörökítettem Zsófi "tombolását."

Hát nem aranyos? Aki mást mond, az hazudik. (A sál, ami a nyakában van, azt tőlem kapta. :3)

A fizetéskor bevetettem titkos - na jó, annyira azért nem titkos. a pajeszem nem hagy sokat a képzeletnet - zsidó erőimet, és jól lealkudtam az árat. Majd' az áru feléért vittük el a cuccot. Jew Power!! \o/
Miután letudtuk a Vori ajándékát, elmentünk a Deák - vagy Vörösmarty? - térre, a karácsonyi vásárra, hogy a Zsófi a szüleinek is vegyen valamit. Az édesapjának végül sikerült ajándékot találni. Egy díszüveges bort kap, de meg ne mondjátok neki!
Este Zsófi találkozott egy barátnőjével, akivel elmentek egy koncertre, mi meg Vorival amíg az asszony szórakozni volt, újraraktuk a gépet, s közben boroztunk. Vindóz hét került rá. A gépet mintha teljesen kicserélték volna ettől. Csak úgy szakít mint a villám. Nagyon meg vagyok vele most elégedve! Mire a gépet felraktuk, a borunk is elfogyott, és kicsit be is rúgtam. Aztán elmentünk cigizni a Duna-partra, mit nekünk hó és fagy, minket fűt a hazaszeretet! Miután azt hittem elhagytam a lábujjaimat, visszamentünk, hogy felengedjünk. Olyan 20 perc olvadás után kimentünk asszonykám elé, hiszen ne mászkáljon késő este Bukarest utcáin egyedül. Hazaérkezés után Vori még elvégezte a gépen az utolsó simításokat, aztán eltettük magunkat hétfőre.
Hétfőn korán reggel keltünk a babyvel, mert sajnos mennie kellett haza. Szegénykém, mivel a koliból jött fel hozzám, a szünetre, ezért nagyon sok cucca volt, ami addig a pontig nem para, amíg Pesten van, mert addig viszem én a dolgokat, de... de sajnos mivel lejárt a bérletem, ezért csak a metrómegállóig tudtam csak kísérni, mivel már nem volt/van pénzem jegyre se. Visszafelé menet felfedeztem, hogy az mp3 lejátszóm kijelzője betört. Marhára örültem neki. De főleg az ami idegesít, hogy nem is vágom hogyan/mikor/miért történt. Egyszerűen lövésem sincs. Viszont arra jöttem rá, hogy amikor a Zsófi elutazik tőlem, akkor mindig rossz dolgok történnek velem valamiért. No, nem mintha a Zsófi elmenetele jó dolog lenne, de azon felül. Furcsa...
Délután átugrott a Miki, aztán felkerekedtünk, és vettünk egy kis kaját, meg fel akartunk adni egy csekket a Postán, ami sajnos nem jött össze, mert az a köcsög alkalmazott minden szó nélkül bebaszta nemsokkal előttünk az ablakát. És miután már így is vártunk a Postán vagy 20 percet, ezért nem volt már kedvünk átállni egy 5x hosszabb sorba, ahol kb legalább még egy jó órát állnunk kellett volna. Valamiért kihagytuk.
Hazaérkezés után én főztem egy egész ehető chilis babot - ez a kaja lassan már a védjegyem lesz! - amit legyűrvén pókereztünk egy kicsit. Pókerezés után benéztük a Félelem és Reszketést, ami alatt Vori is és Miki is bealudt, de én, mint diehard fan végignéztem rendíthetetlenül. Már csak azért is, mert nemrég olvastam ki a könyvet, és kíváncsi voltam a filmbeli ferdítésekre.
Tegnap - azaz Kedden - elintéztük Vorival a hétfői csekket - csak egy másik Postában ezúttal. Végül a nap hátralévő részét lazulással töltöttük. A Pécsre tartó hajóm háromnegyed 6-kor rajtolt el a keletiből, és a fél 8 helyett 9 órára érkezett meg. Marhára örültem neki. De az még hagyján, hogy nem volt hely a másodosztályon, elsőn osztályon kellett utaznom, és kb az egyetlen szembetűnő különbség az volt, hogy szlovákul volt kiírva minden, s az ülések szakadtabbak voltak.
No, de miután megéreztem, gondoltam, most jól visszakérem a pénzemet a késés meg egyebek miatt. És nem fogjátok elhinni mennyit adtak. 140 Ft-ot. 140! Hát az összes fejes a Mávnál leszophat egy taliga aprómajmot.
Szeretek Abszurdisztában élni. Olyan varázslatos hely.

Este, amikor itthon kikötöttem volt nagy örömködés, meg beszélgetés. Szóval jó érzés visszatérni.

N. M. Darky