Guidance of Fate?

Hiába jár az óra még csak 10 óra magasságában, én már itthon is vagyok és blogolok, hiszen ez a mai nap volt az utolsó munkanapom ennél a cégnél. Nos, igazából nem teljesen, mivel az elkövetkező 3 napban szabadságon leszek, és hétfőn - tehát 31.-én, szóval a szerződésemben foglalt végső határidő napján - még leszámolok, ami effektíve egy roppant laza dolog. Csak némi papírmunkát kell elintéznem, meg egy orvost kell meglátogatnom, és meg is vagyok. Onnantól fogva már csak annyi a dolgom, hogy hátradőljek és várjam a fizetésem, majd összeszedjem a holmimat és elinduljak Pest felé. Ami annyit tesz, hogy életem legnagyobb projektje - ami az S. S. Sincave fedőnevet viseli - nagyon hamarosan elindul, sőt, hogy pontos legyek, legkésőbb szeptember 20.-án életbe fog lépni. Ez már a végső időpontnak tűnik, hiszen minden tökéletesnek tűnik. Megvan a kellő mennyiségű pénz, a bűnbarlang is üzemképes már - hála az én jóbarátomnak Vorinak, és hű csatlósának, az édesanyjának - sőt, még a bolygók állása is ígéretesnek tűnik. Igen ám, de ez még nem minden!

Ma, miközben a felmondásomat igyekeztem elintézni, találkoztam egy kedves kollégámmal, "Malaccal" akivel amúgy általában csak pihent viccekkel szoktuk egymást fárasztani, ami alól a mostani találkozásunk se volt kivétel, de most ezúttal kicsit komolyabb témák is szóba kerültek a fárasztó viccek után. Száz szónak is egy a vége, az a lényeg, hogy a közeli jövőmről diskurálgattunk, s ő hatalmas nagylelkűségéről tanúbizonyságot adva felajánlotta, hogy amiben csak tud segít nekem. Először nagyon meglepődtem rajta, elvégre nem is ismerjük egymást olyan régóta, de mégis így felkínálta nekem a segítségét. Mivel a helyzetem eléggé instabil - no, annyira talán nem, de azért jobb biztosra menni - ezért megkérdeztem tőle, hogy munka terén tudna e nekem valamiféle segítséget nyújtani. Némi gondolkozás után eszébe jutott hogy a testvérének Pesten van valamiféle vállalkozása, ahova mindig keres jó munkaerőt, s rögvest be is ajánlott nála, egy próbaidő erejéig legalábbis. Aztán ha tetszik/bírom, és meg is vannak velem elégedve, akkor elképzelhető, hogy akár hosszabb távra is alkalmazzanak. Meg is adta a testvérének az elérhetőségeit, illetve mi magunk is számot cseréltünk. Malac még azt is hozzátette, hogy ennyivel ő még nem éri be, utánakérdez még másoknál is, aztán hogyha talál még más lehetőségeket is, feltétlenül kapcsolatba fog velem lépni.

Hát megmondom őszintén, köpni-nyelni nem tudtam. Még most is elég felfoghatatlan számomra ez az egész. És a történet akármilyen hihetetlen, még mindig kerek! Nemsokkal azután, hogy elkezdtem pötyögni eme blogbejegyzésemet, megszólalt a telefonom. Malac volt az. Egy másik munkalehetőséget is felkínált előttem, de ezúttal a Postánál lehetnék kézbesítő. Szinte hihetetlen, hogy fent se vagyok még Pesten, de már mondhatni, hogy van munkám, van lakás is, melyben lakhatok, sőt, elég sok ismerősöm is fellelhető lesz fent. Komolyan le vagyok döbbenve. Úgy látszik, Isten valamiért nagyon a kegyébe fogadott engem. Mondhatni, ez már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen...

Más. Tegnap sikerült megnéznem a Becstelen Brigantykat. Negyed 9-kor kezdődött a vetítés, és olyan 11 - 1/4 11 felé lett vége. Kicsit rányomta a kissé szomorkás hangulatom a bélyegét a filmnézésre, de ennek ellenére is ez a film azonnal felugrott a kedvenc filmjeim listájára, hiszen - szerintem - valami nagyon durvára sikeredett. De hát ez nem is olyan meglepő, hiszen Tarantio film. Aki szereti a jó filmeket, annak kötelező darab. Annyit mondanék csupán róla, hogy ne higgy az elejének, mert kicsit becsapós, de a vége... Huhh... Nagyon érdemes megnézni. ;)

N. M. Darky