Nonsense

Nem tudom, Ti hogy vagytok, vele, de én nem értem azokat az embereket, akik, miután valamilyen fajta kapcsolatba kerülnek valakivel, és az a valaki éppenséggel segít nekik valamiben (mondjuk kihúzzák a szar valamilyen formájából, pl: depresszió, önbizalomhiány, vagy csupán "csak" lelki támasz volt amikor szükség volt rá... stb.) majd miután az illető "bevégeztette feladatát" egyszerűen eldobja, eltaszítja magától jótevőjét, mint valami megunt játékot. Ezt a fajta mentalitást valahogy sohasem tudtam megérteni, magamévá tenni. Továbbá az sem világos számomra, hogy emberek miért teszik ezt másokkal. Egyszerűen nem tudom feldolgozni, erre hogyan képes bárki is. Lehet, hogy bennem van a hiba, mert maradi vagyok, és/vagy engem úgy neveltek, hogy értékeljek másokat. Nem tudom, az ilyen emberek nem tudják, hogy egy szép napon nagyon rá fognak az ilyen dolgaik miatt baszni? Mi ez? Az ilyen emberek nézzenek magukba, és gondolkozzanak már el, hogy mégis mit képzelnek. Sajnos, már többször is csináltak velem ilyet emberek. Olyan emberek, akikről soha sem feltételeztem volna, hogy képesek ilyen undorító dolgokat művelni. De szívből remélem, hogy az ilyen emberek egyszer majd, amikor a legkevésbé se számítanak rá, valaki, aki nagyon közel áll a szívükhöz, alaposan hátbaszúrja őket. (természetesen képletesen értendő a hátbaszúrás.) Kíváncsi vagyok, hogy akkor, abban a pillanatban eszükbe fog e jutni, hogy ezt már ők is megcsinálták másokkal, de azért remélem, akkor majd az is eszükbe jut, hogy ezen dolgok lehettek volna másként is, de ők választották ezt az utat, ők akarták ezt. Komolyan... Tényleg olyan jó ez így? Tényleg olyan helyes ez? Mindenesetre, én már igyekszem úgy felfogni az ilyen eseményeket, hogy aki igazából veszít, az kicsoda? :) Nos, én arra jutottam, hogy aki igazából veszít egy ilyen helyzetben, az nem én vagyok. =) Miért is? Nos, gondolj bátran egoistának vagy akárminek... nem izgat. Szerintem én egy normális, korrekt, és rendes arc vagyok - legalábbis én annak érzem magam. Hibáim persze, nekem is vannak. Nem is kevés. Úgy gondolom, tényleg rendes emberekből nem igen van, és aki oly felelőtlenül eldobálja magától őket... hát magára vessen. De majd, amikor egyszer fordul a kocka, mondom ismételten, gondolkodj el azon, Vajon Tényleg Megérte?

N. M. Darky